Kvercetin – terápiás felhasználás

Legtöbben az immunitást elsősorban a szervezet influenzával vagy megfázással szembeni ellenálló képességével azonosítják. A tudósok azonban az immunitás funkcióját és felépítésének lehetőségeit egyre inkább más, alább felsorolt súlyos betegségek kapcsán kutatják. A kvercetin számos lehetséges terápiás felhasználást kínál ezen állapotok megelőzésében és kezelésében.

Kvercetin

Allergia, asztma, szénanátha és csalánkiütés:

A kvercetin hasznos lehet bizonyos allergiák, például szénanátha és csalánkiütés esetén. Gátolja a hisztamin és más allergén/gyulladást okozó anyagok termelődését és felszabadulását azáltal, hogy stabilizálja a hízósejtek – masztociták – sejtmembránját.1,2 A hízósejtek az agy immunkapujának, valamint a környezeti és érzelmi stressz érzékelőjének számítanak, és részt vesznek olyan neuropatológiai folyamatokban, mint pl. szklerózis multiplex. Mivel tanulmányok kimutatták, hogy a kvercetin hatékonyan gátolja a hízósejt-triptáz, az IL-6 felszabadulását és a HDC mRNS transzkripcióját a HMC-1 sejtvonalban, a kvercetint más vegyületek mellett terápiás anyagként használják a hízósejtek degranulációja által közvetített neurológiai betegségekben.30

Antibakteriális aktivitás:

Tanulmányok/vizsgálatok szerint a kvercetin antibakteriális hatással bír szinte minden olyan baktériumtörzs ellen, amelyek légúti, gyomor-bélrendszeri, bőr- és húgyúti rendellenességeket okoznak.

Ízületi gyulladás:

A kvercetin gátolja a ciklooxigenáz és lipoxigenáz aktivitását, ezáltal csökkenti a gyulladásos mediátorok5,6 képződését. Ezen túlmenően vannak vizsgálatok kimutatták, hogy az ízületi gyulladásokban szenvedők állapota javult azáltal, hogy a tipikus nyugati étrendről a főtt gyümölcsöket és zöldségeket tartalmazó vegán étrendre váltottak, amely több antioxidáns mellett kvercetint is tartalmaz.7

Rákos megbetegedések:

Bár a rák kiváltó oka többtényezős lehet (pl. táplálkozás, genetika, környezet), általánosan elfogadott, hogy a reaktív oxigén- és nitrogénfajták (ROS / RNS) nagy szerepet játszanak a patofiziológiai folyamatban. Továbbá a kvercetin gátolja az angiogenézist.13 Normál körülmények között az emberi szervezetben az angiogenézis szorosan monitorozott folyamat. Rák esetén kóros, szabályozatlan angiogenézis fordul elő.14 In vitro és in vivo laboratóriumi vizsgálatokból, klinikai vizsgálatokból és epidemiológiai kutatásokból származó bizonyítékok azt mutatják, hogy a növényi alapú étrend védő hatást fejt ki a különféle ráktípusokkal szemben. Még azt is felvetették, hogy a rákbetegségek 7-31%-a csökkenthető gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrenddel.

Különféle állatkísérletek és in vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a kvercetin gátolja az emlő-, vastagbél-, prosztata- és tüdőráksejtek növekedését.9 Antioxidáns tulajdonságai révén megakadályozza, hogy a reaktív oxigénfajták károsítsák a DNS-t, ami mutációs változásokhoz vezet. Egy kiterjedt klinikai vizsgálat közvetett összefüggésre utalt a kvercetin bevitel és a tüdőrák között.10 Egy másik vizsgálatban a kvercetin gátló hatást mutatott a melanoma növekedésére, valamint befolyásolta az invazív és metasztatikus potenciált az egereknél.11 A bioflavonoid kvercetin komoly alternatíva lehet a nephrotoxin csökkentésére.12

Ischaemiás szívbetegség:

Az antioxidáns kvercetin bevitele védelmet nyújt az oxidált LDL (rossz koleszterin) által okozott ischaemiás szívbetegség (IChS) ellen. A flavonoidok rendszeres bevitele étrendünkben csökkentheti a szívkoszorúér-betegség okozta halálozás kockázatát idősebb férfiaknál.18,19 Ezenkívül egy másik tanulmány közvetett összefüggésről számol be a kvercetinbevitel és a vér összkoleszterinszintje között.20 Kutyákon és majmokon végzett kutatások kimutatták, hogy a kvercetin gátolja a vérlemezke-aggregációt 21 A vérlemezke-aggregáció elleni fő hatás a tromboxán A2 gátlásában rejlik.22 A kvercetin gátolja az aorta simaizomsejtjeinek proliferációját és migrációját, valamint a mitogén által aktivált PK foszforilációt. Ezek az eredmények igazolják a kvercetin lehetséges alkalmazását a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

Cukorbetegség szövődményei:

A kvercetinről kimutatták, hogy gátolja az aldehid-reduktáz enzimet, amely szerepet játszik a glükóz (cukor) szorbitollá (alkohollá) való átalakulásában a szervezetben. A cukorbetegeknél másodlagos problémák lépnek fel, például neuropátia, retinopátia, diabéteszes szürkehályog és nephropathia, mivel a szervezetben szorbit képződik. Ezért a kvercetin előnyös lehet a cukorbetegség kezelésében, de további kutatásokra van szükség e hatások megerősítésére, amelyeket nem humán kísérletekben figyeltek meg.24

Szembetegségek:

Úgy vélik, hogy a szabad gyökök hozzájárulnak bizonyos rendellenességek kialakulásához, beleértve a szürkehályogot és a makuladegenerációt. A kvercetin megakadályozza ezeket a rendellenességeket, és a szabad gyökök semlegesítésével kezeli őket. Egy 3.072 makuladegeneráció tüneteit kimutató felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban a vörösbor (kvercetin forrás) mérsékelt fogyasztása nyújtott némi védelmet a betegség kialakulásával és súlyosbodásával szemben.25 A sötét bogyós gyümölcsök rendszeres fogyasztása előnyös a makuladegeneráció megelőzésében.26

Köszvény:

A kvercetin, mivel gátolja a xantin-oxidázt, megakadályozza a húgysav képződését, ezáltal enyhíti a köszvény tüneteit.27,28

Neurodegeneratív betegségek:

A tanulmányból az derült ki, hogy az almában és zöldségben található erős antioxidáns (kvercetin) megvédi az agysejteket az oxidatív stressztől, ami az Alzheimer-kórhoz és más neurodegeneratív betegségekhez kapcsolódó szövetkárosodási folyamat.29 A kvercetin megvédi az agyműködést azáltal, hogy gátolja a rostos amiloid-béta képződését, amely egy szenilis réteg az agyban Alzheimer-kórban szenvedőknél.22

Csontritkulás:

Egy tanulmány olyan idősebb nők csontsűrűségét hasonlította össze, akik teát fogyasztottak teát, illetve akik nem. Azok a nők, akik teát (kvercetin tartalom) ittak, nagyobb csontsűrűséggel rendelkeztek, mint azok, akik nem ittak teát. A teában lévő kvercetin alkalmas lehet a csontritkulás megelőzésére. 33

Gyomorfekély:

Tanulmányok szerint a kvercetin nagyon fontos szerepet játszik a peptikus fekély megelőzésében és kezelésében. Fokozott nyálkakiválasztást okoz, így gyomorvédő szerként szolgál. Sok peptikus fekélyt nyilvánvalóan a Helicobacter pylori néven ismert fertőző baktérium okozhat. In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a kvercetin gátolja ennek a baktériumnak a szaporodását.34,35

Prosztatagyulladás:

Egy prospektív, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban azt találták, hogy a kvercetin segít a krónikus III. kategóriájú prosztatagyulladásban (nem bakteriális krónikus prosztatagyulladás és prostodinia). Harminc ezzel diagnosztizált férfi egy csoportja kapott placebót, a másik csoport 500 mg kvercetint naponta kétszer egy hónapon keresztül. Jelentős javulás volt tapasztalható az Országos Egészségügyi Hivatal által készített jelentésben a krónikus prosztatagyulladás pontszámában a kezelt csoportban.36 A következő, vizsgálatban más férfiak is kaptak ugyanilyen adag kvercetint egy hónapig, de ezúttal bromelainnel és papainnal kombinálva, ami javíthatja a kvercetin felszívódását. Ebben a vizsgálatban a férfiak 82%-a ért el legalább 25%-os javulást a pontszámokban.

Vírusos fertőzések:

Egy másik tanulmányban kimutatták a flavonoidok vírusellenes hatását.37 Néhány vírus, amelyre a flavonoidok hatással vannak: herpes simplex vírus, a légúti syncytialis vírus és az adenovírus. Bizonyos tanulmányok szerint a kvercetin fertőzés- és replikáció-gátló tulajdonságokkal rendelkezik. E vizsgálatok túlnyomó többségét in vitro végezték, a flavonoidok in vivo vírusellenes hatásairól keveset tudunk. Van néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a flavonoidok glikon formájukban erősebben gátolják a rotavírus fertőzőképességét, mint az aglikon formájú flavonoidok.38 A HIV 1980-as évek óta terjedő világméretű terjedése tekintetében a flavonoidok antivirális aktivitásának vizsgálata elsősorban a HIV-re összpontosított. Az elmúlt két évtizedben a flavonoidok, mint HIV-ellenes szerek felfedezése és fejlesztése kiterjedt. A legtöbb tanulmány a reverz transzkriptáz vagy az RNS-irányított DNS-polimeráz aktivitására összpontosított, de beszámoltak antiintegráz és antiproteáz aktivitásról is. A flavonoidokat túlnyomórészt in vitro kísérletekben tanulmányozták; ezért a flavonoidok szerepe a HIV-fertőzött betegek kezelésében még nem bizonyított egyértelműen.39,40

A fenti tények miatt a kutatások egyre nagyobb figyelmet fordítanak a természetes anyagok egyedi terápiás tulajdonságainak kutatására az immunitáshoz kapcsolódó megelőző és támogató gyógyszeres kezelésben. Már ma is nyilvánvaló, hogy egyre többet fogunk hallani a természetes anyagok - antioxidánsok, különösen a bioflavonoidok (pl. kvercetin, rutin, heszperidin, kurkumin és rezveratrol) hatásáról. A választásban Döntő szempont lesz a garantált hatóanyag tartalom, minőség, hatásosság és biztonságosság, valamint a gyógyszertári munkatársak tanácsai.

1. Lombard K. A.: Investigation of the flavonol quercetin in onion (Allium cepa L.) by high-performance liquid chromatography (HPLC) and spectrophotometric methodology; J. of Food Composit. and Analysis, 2005.
2. Thornhill S. M., Kelly A. M.: Natural treatment of perennial allergic rhinitis; Alt. Med. Rev., 2000.
3. Kempuraj D. a kol.: Inhibitory effect of quercetin on tryptase and interleukin-6 release, and histidine decarboxylase mRNA transcription by human mast cell-1 cell line; Clin. Exp. Med., Dec. 2006.
4. Rigano D. a kol.: Antibacterial activity of flavonoids and phenylpropanoids from Marrubium globosum ssp. libanoticum; Phytother. Res., Dec. 2006.
5. Kim H. P. a kol.: Effects of naturally-occurring flavonoids and bioflavonoids on epidermal cyclooxygenase and lipoxygenase from guinea-pigs; Prostaglandins Leukot. Essent. Fatty Acids, 1998.
6. Yoshimoto T. a kol.: Flavonoids: potent inhibitors of arachidonate 5-lipoxygenase; Biochem. Biophys. Res. Commun., 1983.
7. Hanninen Kaartinen K. a kol.: Antioxidants in vegan diet and rheumatic disorders; Toxicology, 2000.
8. Muhammad A. a kol.: Chemopreventive actions of polyphenolic compounds in cancer; BioFactors, 2006.
9. Plakas S.M. a kol.: Absence of overt toxicity from feeding the flavonol, quercetin, to rainbow trout (Salmo gairdneri); Food Chem. Toxicol., 1985.
10. Knekt P. a kol.: Dietary flavonoids and the risk of lung cancer and other malignant neoplasms; Am. J. Epidemiol., 1997.
11. Caltagirone S. a kol.: Flavonoids apigenin and quercetin inhibit melanoma growth and metastatic potential; Int. J. Cancer, 2000.
12. Heloísa D. a kol.: Protective effect of quercetin on the evolution of cisplatin –induced acute tubular necrosis; Kidney & Blood Pressure Research, 2004.
13. Fotsis T. a kol.: Flavonoids, dietary-derived inhibitors of cell proliferation and in vitro angiogenesis; Cancer Res., 1997.
14. Fan T. P. a kol.: Controlling the vasculature: angiogenesis, anti-angiogenesis and vascular targeting of gene therapy; Trends Pharmacol. Sci., 1995.
15. Paper D. H.: Natural products as angiogenesis inhibitors; Planta Med., 1998.
16. Oikawa T. a kol.: Inhibition of angiogenesis by staurosporine, a potent protein kinase inhibitor; J. Antibiot. (Tokyo), 1992.
17. Varadkar P. a kol.: Modulation of radiation-induced protein kinase C activity by phenolics; J. Radiol. Prot., 2001.
18. Hertog M. G. a kol.: Flavonoid intake and long-term risk of coronary heart disease and cancer in the seven countries study; Arch. Intern. Med., 1995.
19. Hertog M. G. a kol.: Dietary antioxidant flavonoids and risk of coronary heart disease: the Zutphen Elderly Study; Lancet, 1993.
20. Arai Y. a kol.: Dietary intakes of flavonols, flavones and isoflavones by Japanese women and the inverse correlation between quercetin intake and plasma LDL cholesterol concentration; J. Nutr., 2000.
21. Osman H. E.: Grape juice but not orange or grapefruit juice inhibits platelet activity in dogs and monkeys; J. Nutr., 1998.
22. Tzeng SH, Ko WC, Ko FN, Teng CM. Inhibition of platelet aggregation by some flavonoids. Thromb Res 1991.
23. Hubbard G. P. a kol.: Ingestion of onion soup high in quercetin inhibits platelets aggregation and essential components of collagen-stimulated platelet activation pathway in man: A pilot study; Br. J. Nutr., Sep. 2006.
24. Costantino L. a kol.: 1-Benzopyran -4-one antioxidant as aldose reductase inhibitors; Med. Chem., 1999.
25. Cai J. a kol.: Oxidative damage and protection of the RPE; Prog. Retin. Eye Res., 2000.
26. Head K. A.: Natural therapies for ocular disorders. Part 1: diseases of the retina; Alt. Med. Rev., Oct. 1999.
27. Chang W.S. a kol.: Inhibitory effects of Flavonoids on xanthine oxidase; Anticancer Res., 1993.
28. Iio M. a kol.: Effects of flavonoids on xanthine oxidase as well as on cytochrome C reduction by milk xanthine oxidase; J. Nutr. Sci. Vitaminol. (Tokyo), 1986.
29. Heo H. J. a kol.: Apple Phenolics Protect in Vitro Oxidative Stress-induced Neuronal Cell Death; J. Food Sci., 2004.
30. Singh A. a kol.: Reversal of aging and chronic ethanol–induced cognitive dysfunction by quercetin, a bioflavonoid. Free Radic. Res., 2003.
31. Singh A., Pattipati S.: Quercetin potentiates L-Dopa Reversal of Drug Induced Catalepsy in Rats: Possible COMT/MAO inhibition; Pharmacology, 2003.
32. Naidu P. S., Kulkarni S. K.: Quercetin, a bioflavonoid, reverses haloperidol induced catalepsy; Methods find Exp. Clin. Pharmacol., 2004.
33. Hegarty V. M. a kol.: Tea drinking and bone mineral density in older women; Am. J. Clin. Nutr., 2000.
34. Martin M. J. a kol.: Antioxidant mechanism involved in gastro protective effects of quercetin; Z. Naturforsch. [C],1988.
35. Alarcon-de-La-Lastra C. a kol.: Antiulcer and gastroprotective effects of quercetin: a gross and histological study; Pharmacol.,1994.
36. Shoskes D. A. a kol.: Quercetin in men with category III chronic prostatitis: a preliminary prospective, double-blind, placebo-controlled trial; Urology, 1999.
37. Wang H. K. a kol.: Recent advances in the discovery and development of flavonoids and their analogues as antitumor and anti-HIV agents; Adv. Exp. Med. Biol., 1998.
38. Bae E. A. a kol: In vitro inhibitory effect of some flavonoids on rotavirus infectivity; Biol. Pharm. Bull., 2000.
39. Vlietinck A. J. a kol.: Plant-derived leading compounds for chemotherapy of human immunodeficiency virus (HIV) infection; Planta Med., 1998.
40. Ng T. B. a kol.: Anti-human immunodeficiency virus (anti-HIV) natural products with special emphasis on HIV reverse transcriptase inhibitors; Life Sci., 1997.

   
Vissza a lap tetejére